Kik is a vitézek?
(Mi is a felélesztett Vitézi Rend?)
Hazánkat már régóta sújtja a válság. Ez a szakszerűtlen, dilettáns kormányzás következménye. Országunkat nem honatyák, és nem államférfiak irányítják, hanem megélhetési, haszon- politikusok. A pártok, politikusok acsarkodása oda vezet, hogy szinte mindegyik párt, politikus elvesztette az emberek bizalmát. A társadalmunkban eluralkodik a pesszimizmus, reménytelenség. Szélesedik a szakadék, ami szétválasztja az uralkodó osztályt, és a népet. Társadalmunk egyre jobban polarizálódik. Hitvesztett emberekkel, széleskörű összefogás nélkül lehetetlen kilábalni abból a gazdasági és erkölcsi válságból melybe mind mélyebben süllyed országunk.
Nemzetünket, függetlenségünket komoly veszély fenyegeti. Mind több ember jut erre a következtetésre. Ösztönösen érzik a veszélyt. Ezért alakulnak, gomba módra nőnek különböző nemzeti, hazafias jellegű egyesületek, lovagi rendek, gárdák, stb.
E felismerés késztette hazánk leghűbb fiait – ’56-ban bizonyították igaz, vitézi helytállásukat, a megtorlás idején is igazolták hűségüket, hősi, vitézi helytállásukkal önzetlen áldozatkészségüket a nemzetért – feléleszteni a történelmi vitézi rendet. Rendünk újjáalapítói közt ott voltak még a korábbi hősi helytállásukért vitézzé avatott személyek, akik részt vettek az 1956-os forradalomban és szabadságharcban is, akik bizonyították jogosultságukat rendünk újjáélesztésében.
Tették ezt annak a reményében, hogy (nem tartva igényt a vezetői szerepre) sikerül tömöríteni azokat az embereket, kik nem közömbösek a nemzetünk sorsa iránt, kik akarnak és tudnak is tenni a hazánkért. Vagyis az igaz, önzetlen hazafiakat. Olyakat, ki tudják, nemcsak hogy mit, de azt is, hogy hogyan. Azokat az embereket, akik még nem vesztették el az optimizmusukat, hisznek és bíznak a magyarok józan eszében, erejében, tehetségében. Akik meg vannak győződve arról, hogy bölcs, előrelátó őseink nem azért települtek Európa közepébe, hogy a tunyaság jelképévé váljunk, hanem hogy Európa népeinek példaképe legyünk. Megmutassuk, hogy képesek vagyunk egy igazságos, gazdag, irigylésre méltó és követendő társadalmat létesíteni.
Hisz országunk már volt az élvonalban!
Bizonyosak vagyunk abban, hogy hazánkban elegendő ilyen ember van. Hiszünk népünk hivatásában. Hisz ezeréves történelmünk folyamán szinte szüntelenül küzdöttünk függetlenségünkért, szabadságunkért. Egyik hatalomnak sem sikerült megtörni, térdre kényszeríteni a magyart! Mindennek ellenére idegen, ellenséges országok gyűrűjében megőriztük függetlenségünket, nyelvünket, sajátos kultúránkat, büszke magyar mentalitásunkat.
Nem kis érdeme volt ebben a vitézségnek. Az újjáélesztett történelmi vitézi rend tagjai elsődleges feladatuknak, szívük ügyének a magyarság egyesítését, összetartását tekintik.
Jellemző korunkra, hogy összetartás helyett inkább széthúzásra törekszünk. Szinte nincs olyan párt, szervezet, intézmény, nem csak itthon, de a határon túli magyaroknál sem, amelyik ketté, sőt hárommá nem szakadna. Vétkesek ebben elsősorban e szervezetek önfejű vezetői. Nekik saját, önző érdekeik, beteges hatalomvágyuk, egyéni, anyagi érdekeik, egészségtelen ambícióik, hiúságuk fontosabb a nemzet, a haza érdekeinél.
Vitézi Rendünk nem politikai párt, se nem tömegszervezet, Intézményesen nem támogat egy pártot sem. Elítél minden olyan kijelentést, cselekvést, ami csorbát ejthet a magyarság érdekein. Támogat olyan tevékenységet, ami nemzetünk érdekeit szolgálja, bármilyen irányzatú, illetve színezékű párttól, vagy szervezettől ered. De a határon túli magyarok helyzete, sorsa iránt sem vagyunk közömbösek. Kiállunk az autonómia törekvései mellett.
Felszólítunk minden olyan hazafias szervezetet, intézményt, személyt, kik nem közömbösek az összmagyarság sorsa iránt, egyesülni egy egységes, HAZAFIAS mozgalomba, melynek célja nem a hatalomra jutás, hanem egy pártérdekektől független szakkormány, és olyan parlament létrehozása, mely valóban hazánk, nemzetünk felvirágoztatásán, emberek jóléte megteremtésén fog fáradozni.
Rendünk olyan, igazságos javaslatokon dolgozik, mely érthetővé lesz mindenki részére, és biztosak vagyunk abban, hogy megvalósításuk legszélesebb támogatásban fog részesülni.
Ki lehet vitéz?
Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, ki és milyen alapon kap meghívást a Vitézi Rendbe.
Most, a békeidőben nem nagyon van alkalom a hőstettekre, hősiességre.
Annak idején vitézzé avatták a legbátrabbakat, legmerészebbeket, kik a Hazáért, a Magyar Nemzet szabadságáért tétovázás nélkül harcba szálltak a zsarnok ellen; vagyis az igaz, önzetlen hazafiakat.
Ám a mi időnkben sajnos, mind nagyobb teret hódít a belenyugvó, megalkuvó, gyáva közömbösség az összmagyarság sorsa iránt. Ennek egyik bizonyítéka az a gusztustalan, visszataszító, magyarellenes propaganda a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt, és a szavazás eredménye. Vagy ami még szörnyűbb – lassan belenyugszunk Trianonba?!
A vitéz első sorban bátor, merész. Részére ismeretlen a félelem, megalkuvás, meghunyászkodás. Főleg akkor, ha a magyarság érdekeiért kell szembeszállni, bárki ellen is.
De a közömbösség is ismeretlen, ha bárhol is a legcsekélyebb sérelem éri a magyart. Nem számolva a következményekkel, feltétel nélkül harcba száll az igazért. Ékes példaképe ennek az ’56-ok, a rendünk újjáalapítói – Az Igaz Vitéz Magyarok.
Nekik mindörökké hálával tartozunk azért, hogy felébresztették a sorsunkban lappangó vitézi szellemet, terjesztik a vitézi szemléletet, ápolják hagyományainkat.
A rend tagjainak feladata: büszke, bátor, példamutató magatartással kivívni a környezetünk elismerését, megbecsülését, tiszteletét. Hallatnunk kell magunkról minden alkalommal, mikor a magyarság legcsekélyebb sérelem éri.
Elsődleges feladatunknak, szívünk ügyének a magyarság egyesítését, összetartását kell, hogy tekintsük.
A másik feladatunk, hogy az igazságosság, hazafiasság, becsületesség és erkölcsösség lovagjai legyünk. És ami a legfontosabb, a legfőbb: ebben a szellemben nevelni utódainkat, környezetünket. Az önzetlen odaadásra, áldozatkészségre a Magyar Hazáért, Nemzetünkért.
Tehát, a vitézek soraiban azoknak van helye, azok méltóak, kik teljes mértékben megfelelnek e követelményeknek, az ősi vitézi hagyományoknak.
Isten minket úgy segéljen.
Kövér György
Dél-alföldi ’56-os Vitézi Rend
Kárpátaljai Hadnagyság Hadnagya
Záhony, 2009 február, március
|